93 idegenhonos édesvízi fajt azonosítottak a Balaton vízgyűjtőjén

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet átfogó tanulmányban tárta fel az idegenhonos édesvízi fajok megtelepedésének történetét a Balaton vízrendszerében. A kutatók összesen kilencvenhárom nem őshonos faj jelenlétét mutatták ki a vízgyűjtő területén, és ezek közül hatvanhárom faj stabil állományt hozott létre. A Pecaverzum beszámolója szerint az elemzés részletesen rekonstruálta a fajok érkezésének dinamikáját és terjedési útvonalait.

A felmérések rávilágítottak arra, hogy az új élőlények beáramlásának üteme jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedekben. Míg 1926 előtt évente átlagosan kevesebb mint 0,3 új idegenhonos faj érkezését regisztrálták a térségben, addig a 2006 és 2015 közötti időszakban ez a mutató már évi 2,3 fajra emelkedett.

A Hévízi-tó és a horgásztavak szerepe

Az észlelések megoszlása rendkívül aránytalan képet mutat a vízgyűjtő különböző területei között. A vizsgált fajok csaknem felét, összesen negyvenöt fajt a Hévízi-tóban vagy annak közvetlen környezetében azonosítottak legelőször. Ez a terület különösen kitettnek bizonyult az új fajok megjelenése szempontjából, holott kiterjedése a Balaton vízfelületének tízezred részét sem éri el.

A Hévízen feljegyzett első észlelések mintegy 69 százaléka akváriumi növények és állatok szabadba engedéséhez köthető. A kutatás adatai szerint a tógazdaságok és halastavak szintén belépési pontot jelentettek: hat faj esetében ezek a mesterséges víztestek szolgáltak az első megfigyelési helyszínként a halgazdálkodási tevékenység révén.

A Balatonba vezető terjedési útvonalak

Magában a Balatonban harminchét faj első előfordulását dokumentálták a szakemberek a megfigyelések kezdete óta. A tóba érkező élőlények bejutásában kulcsszerepet játszott a vízi közlekedés, valamint a Sió-csatornán keresztül meglévő közvetlen összeköttetés a Duna vízrendszerével.

A Sió-csatorna kapcsolatán keresztül érkezett a tóba például a vándorkagyló is, amely az egyik legismertebb példája a dunai közvetítéssel megtelepedő fajoknak. A vízi szállítással összefüggő folyamatok folyamatos összeköttetést biztosítottak a külső vízrendszerekkel.

Tudományos összegzés a vízgyűjtőről

A kutatóintézet munkája pontos képet ad arról, miként alakult a térség édesvízi élővilága a különböző emberi beavatkozások hatására. A halgazdálkodás, az akvarisztika és a hajózás eltérő helyszíneken és eltérő módokon járultak hozzá az új fajok felbukkanásához.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói által összegyűjtött adatsor világosan szemlélteti, hogy a különféle mesterséges hatások miként formálják a tó és környező vizeinek ökológiai összetételét. A tudományos elemzés segít megérteni a balatoni vízgyűjtő ökológiai állapotának változásait.