Rétegről rétegre bontják ki a mezőkeresztesi bronzkori edény titkát

Egy mintegy 3000-3200 éves, késő bronzkori kerámiaedény került elő Mezőkeresztes határában a Magyar Nemzeti Múzeum közösségi régészeti kutatási programja keretében. A lelet különlegessége, hogy bronzékszereket rejt a belsejében. A ritka tárgy megtalálása Vágó Zoltán önkéntes munkájának köszönhető, aki a helyszínen segítette a kutatást végző szakemberek tevékenységét.

A régészeti lelőhelyet korábban Gömöri András, a Miskolci Egyetem és a BORBAS geográfusa fedezte fel. A lelet helyszíni feltárását Bakos Gábor régész, a mezőkeresztesi kutatás vezetője, valamint Gömöri András végezte el. Annak érdekében, hogy a belső elrendeződés és a tárgyak épsége megmaradjon, az edényt eredeti helyzetében, a tartalmával és az azt körülvevő földtömbbel együtt emelték ki.

Laboratóriumi mikrofeltárás

A terepi munkák után a leletegyüttes a Magyar Nemzeti Múzeumba került, ahol megkezdődött a tudományos feldolgozás. A laboratóriumi mikrofeltárást dr. Tarbay János Gábor, a múzeum őskori gyűjteményének szakembere és Gömöri András végzi. A vizsgálat során a kutatók rendkívül óvatos mozdulatokkal, apránként, rétegről rétegre haladva bontják ki az edény tartalmát.

A munkafolyamat minden egyes fázisáról fényképes dokumentáció készül a helyszínen. Ezzel párhuzamosan Bakos Gábor háromdimenziós modelleket készít a különböző kibontási szintekről. Ez a részletes digitális rögzítés biztosítja, hogy a leletek elhelyezkedése térben is pontosan rekonstruálható legyen a későbbi elemzésekhez.

Botanikai vizsgálatok

A rétegek kibontásával párhuzamosan a kutatók talajmintákat is vesznek a kerámiaedény belsejéből. A begyűjtött földmintákat a tervek szerint makro- és mikrobotanikai elemzéseknek vetik alá a szakemberek. Ezek a vizsgálatok a benne lévő mikroszkopikus növényi maradványok és magvak azonosítását célozzák.

A természettudományos mintavételezés kulcsfontosságú része a modern régészeti feltárásnak. A talajmintákból származó botanikai adatok révén a kutatók közvetlen információkhoz juthatnak az egykori környezeti viszonyokról és az edény környezetében található növényzetről.

Első mikrofeltárás a térségben

A Magyar Nemzeti Múzeum tájékoztatása alapján ez az első alkalom, amikor a Borsod térségéből származó ilyen jellegű leletegyüttest laboratóriumi mikrofeltárással vizsgálnak meg. A módszer lehetővé teszi a fémtárgyak és a tárolóedény közötti finom összefüggések pontos megfigyelését.

A terepi és laboratóriumi együttműködés révén a leletanyag a legkorszerűbb módszertan szerint kerül feldolgozásra. Az edényben található késő bronzkori ékszerek és a dokumentált fázisok így a lehető legrészletesebb módon gyarapítják a hazai őskori kutatások eredményeit.