Piszkéstetői felvételeken bukkanhattak a Föld harmadik ismert miniholdjára

A piszkéstetői felvételek átvizsgálása során Sárneczky Krisztián csillagász egy halvány, szokatlanul gyorsan mozgó fénypontra figyelt fel az augusztusi adatsorokban. A 2026 QQ8 jelzéssel ellátott égitest a szakemberek jelenlegi ismeretei szerint a Föld harmadik ismert miniholdja lehet. A minihold olyan kisméretű aszteroida, amelyet a bolygó gravitációja ideiglenesen befog, majd egy bizonyos idő elteltével ismét elszakad, és visszatér a Nap körüli pályájára.

A ritka megfigyelésről Kiss László csillagász számolt be a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében, amelyről a National Geographic Magyarország adott hírt. Korábban mindössze két olyan természetes eredetű égi kísérőt regisztráltak a kutatók a Föld történetében, amely képes volt egy teljes kört megtenni a bolygónk körül.

A pályaszámítások eredményei

A mozgási sajátosságok miatt a szakemberek kezdetben arra gyanakodtak, hogy a megfigyelt objektum esetleg egy űreszköz elhagyott törmeléke, mesterséges maradványa lehet. Az elkészült friss pályaszámítások azonban azt igazolták, hogy egy valódi, ideiglenesen gravitációs fogságba esett természetes testről van szó. A kutatók megállapították, hogy a pálya paraméterei nem mutatnak egyezést semmilyen ismert mesterséges égitest adataival.

A csillagászok hangsúlyozzák, hogy a felfedezett égitest természetének és jövőbeli útvonalának végleges megerősítéséhez még további megfigyelések elvégzése szükséges. A tudományos várakozások szerint a jövőben a Vera C. Rubin Obszervatórium működése révén számos hasonló, ideiglenesen befogott kisméretű égitestet azonosíthatnak majd az égbolton.

Kutatómunka a Piszkéstetői Obszervatóriumban

A megfigyelés helyszínéül szolgáló Piszkéstetői Obszervatórium Magyarország legnagyobb csillagászati kutatóbázisa, amely a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kihelyezett észlelőhelyeként működik a Mátrában. Az intézmény területén kapott helyet az ország legnagyobb távcsöve, az 1 méteres tükörátmérőjű RCC-távcső, amely kulcsszerepet tölt be a hazai észlelésekben.

Az állomáson felállított Schmidt-távcső már korábban is kimagasló eredményeket hozott a tudomány számára, hiszen a műszerrel több ezer aszteroidát, kilenc üstököst és több mint 50 szupernóvát fedeztek fel az észlelések során. Az obszervatórium technikai felszereltsége a közelmúltban egy új, 80 centiméteres robottávcsővel is kiegészült.

Építészeti formavilág és nyitottság

A piszkéstetői bázis nemcsak műszereiről, hanem különleges építészeti megoldásairól is nevezetes a kutatók és az érdeklődők körében. Az intézmény főépületét úgy alakították ki, hogy annak alaprajza és elrendezése az Oroszlán csillagkép jellegzetes alakját mintázza a hegyvidéki környezetben.

A tudományos feladatok ellátása mellett a mátrai megfigyelőállomás rendszeresen fogad érdeklődőket is, segítve a csillagászati ismeretek közvetítését. A látogatók számára heti hat alkalommal tartanak vezetett látogatásokat a hegyi intézményben, ahol közvetlen betekintést nyújtanak a szakmai munka hátterébe.