Ötven éve figyelik ugyanazt a két és fél hektárt Bugacon: 1400 fajt találtak

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint fél évszázada kezdődött meg Magyarország egyik legmeghatározóbb ökológiai kutatási programja. A Bugac Projekt keretében azóta is folyamatosan vizsgálják a helyi élővilág alakulását egy két és fél hektáros területen. A megfigyelések helyszínét a mai Bugacpusztaháza mellett jelölték ki.

A vizsgálatok során az elmúlt öt évtizedben több mint ezer négyszáz faj jelenlétét jegyezték fel a szakemberek. A kezdetben legelőként használt mintaterület az emberi beavatkozástól elzárva, az évtizedek alatt természetes úton erdőssztyeppé alakult. A kutatás tapasztalatait tudományos ülésszakon is összegezték.

Egyetemi kezdeményezésből indult program

A kutatómunka gyökerei az 1970-es évek elejére nyúlnak vissza. A József Attila Tudományegyetem Állattani Tanszékének három fiatal oktatója, Györffy György, Hornung Erzsébet és Gallé László határozott úgy, hogy korszerű ökoszisztéma-kutatásba kezdenek. A megfelelő helyszínt 1976-ban találták meg az akkoriban formálódó nemzeti park bugaci részén.

A kiválasztott mintaterületet bekerítették, hogy zavartalanul követhessék nyomon az élővilág belső folyamatait. A programot ötven éven át a Széchenyi-díjas ökológus, Gallé László professzor emeritus vezette. A munkában az évtizedek alatt legalább százhúsz zoológus, botanikus, ökológus és egyetemi hallgató vett részt.

Öt évtized eredményei és a jubileumi kötet

A mintaterületen végzett munka nyomán több száz tudományos publikáció született, ám a felhalmozott adatmennyiség jelentős része még feldolgozásra vár. A hosszú távú felmérések kiemelkedő értéket képviselnek a hazai természettudományban, hiszen ritka az olyan megfigyelés, amely fél évszázadon keresztül azonos módszertannal követi egy élőhely változását.

A kerek évforduló alkalmából önálló kiadvány jelent meg „Bugac Projekt - Szemelvények egy öt évtizedes ökoszisztéma-kutatás történetéből” címmel. A jubileumi kötet megjelentetését a kutatást megalapozó és vezető Gallé László kezdeményezte, bemutatva a fél évszázados terepi munka legfontosabb mérföldköveit.

Bioszféra-rezervátumok hazánkban

A kutatás helyszíne nemzetközi szinten is védett környezetben található. Magyarország 1970-ben csatlakozott az UNESCO Ember és Bioszféra programjához, amelynek keretében tízévente felülvizsgálják a kijelölt területeket. Hazánkban jelenleg hat bioszféra-rezervátum működik: az Aggteleki, a Fertő-tavi, a Hortobágyi, a Kiskunsági, a Pilisi, valamint a Mura-Dráva-Duna rezervátum.

A bioszféra-rezervátumok napját november 3-án tartják a nemzetközi természetvédelemben. Ebből az alkalomból a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetéses túrákat szervez a Bugacra és a Fülöpházi-buckavidékre látogatóknak, bemutatva a védett homokpusztai táj értékeit és a kutatások hátterét.